* Játék az élet, a halál komoly.
* Láttára megfagy tréfa és mosoly."
* (Komjáthy Jenő: gondolatok a halálról)
"...mert ami értelmet ad az életnek, értelmet ad a halálnak is..."
Mérlegeltem, mi volt, s mi lesz és úgy láttam, mindegy mi vár: egyensúlyban tartja üres életem egy üres halál...
Az élet maga egy álom, melyből felébredve a halállal nézel szembe!!
"Az tesz minket sebezhetővé, hogy nem fogjuk fel: van rosszabb a halálnál..."
A halál nem lehet olyan rossz dolog, még senki nem jött vissza panaszkodni.
A halál nem szomorú. A szomorú az, hogy a legtöbb ember egyáltalán nem is él.
Az élők csupán vakációzó halottak.
Bocs, hogy élek. Többet nem fordul elő!
Élni segít, aki halni tanít.
Élő embernek is lehet holt lelke.
Ha a természetes ételek valóban olyan egészségesek, akkor hogy lehet, hogy az emberek 70%-a természetes halállal hal meg?
Ha megéred a százat, akkor megúsztad. Nagyon kevesen halnak meg száz éves kor felett.
Mindenki a mennyországba akar kerülni, de igazából senkinek sem akaródzik meghalnia!
Minél előbb meghalsz, annál tovább leszel halott.
Ne feledd el, sírva jöttél a világra, s körülötted mindenki mosolygott. Úgy kell élned, hogy mosolyogva menjél a másvilágra, s körülötted mindenki sírjon...
Vajon van élet a halál előtt?
Reggel megismerni az igazságot és este meghalni. (Konfu-Ce)
Akik napi programjukból ki tudják iktatni a halál lehetőségét, azok az optimisták. (Arkagyij Sztrugackij)
Az életet nem lehet élve megúszni. (Ismeretlen)
"Gyöngeségünk a test gonoszságában lakik, éa azokban a földi részekben, amelyeket elemészt a halál. Maga a test nem gonosz, de benne van a gonoszság. Ez okozza a félemet és a vágyat, a bánatot és az örömet." - Vergilius
A halál nem választ el,csak a szeretet.
...ha hatalmamban lett volna, hogy ne szülessek meg, bizonyára nem vállaltam volna az életet ilyen nevetséges feltételekkel. De még hatalmamban áll meghalni..
"Felkelsz, és arcodra egy mosolyt festesz, ez is kell a mindennapos jelmezedhez, milyen szép vagy... Újra játszol, újra élsz, magányodról nem beszélsz, hangok hívnak, visszatérsz, nem szeretsz és nem remélsz... Ugye nem félsz??".
"Itt ül az idő a nyakamon, kifogy az út a lábam alól; akkor is megyek, ha nem akarok, ha nem kísér senki utamon. Arcom mossa eső és szárítja a szél; az ember mindig jobbat remél. Porból lettem, s porrá leszek; félek, hogy a ködbe veszek. "
"Meghaltál bennem és én is meghaltam. Úgy ringok Isten és Közted mint törött hintaló. Egész belefáradtam már, de így a jó."
"Meredek út amelyen haladok, vért izzadok, de mégis dalolok. Talpam alatt hegyes kavicsok gyötörnek amíg bírom addig ballagok"
Sírok egy mosolytól, a komorságot keresem..fáj egy szó, egy tett, meghalok az élettől, hiszen a halált keresem. |